• Beállítás kezdőlapnak
  • Oldal felvétele a könyvjelzők közé
  • Oldaltérkép
  • Levél küldése a Webmesternek
2017. december 14.,
Szilárda napja van
Történet
   A hallgatói mozgalom érdekeinek képviselete céljából, s igazodva a változó, változni készülő világhoz, 1988-ban új szervezetet hozott létre intézményünk falai között: a Hallgatói Képviselő Tanácsot (HKT). Indulásképpen fontos teendő volt a legitimitás biztosítása, ezért a HKT felhívásokat küldött a tanszékekre, elősegítve ezzel a tagválasztást. Tehát a hallgatók választottak maguk közül a közösség ügye iránt az átlagnál jobban érdeklődő hallgatókat. Az önszerveződés jellegzetes kifejeződése volt, hogy a történelem tanszék akkori vezetője úgy gondolta, jót tenne a tanszéknek, ha hallgatói bekapcsolódnának a mozgolódásba. Mivel a kezdet kezdetén még nem százalékarányos alapon ment a részvétel, hanem aki elment, az szavazott, ezért a tanszékvezető "hívó szavára" sok történelem szakos hallgató vett részt a szavazáson. A friss hallgatói képviselők az 1988/89-es tanévben az elsőéves történelem-magyar szakos hallgatót, Annus Gábort közfelkiáltással, szinte ellenszavazat nélkül választották elnökké.

   Annus Gábor elődje még KISZ-titkár volt, aki nagyobb súllyal vett részt a Főiskola vezetésének munkájában, de a legitimitása nem volt mérhető a választott elnökével. Ennek ellenére a kezdeti időkben nem volt e funkciónak akkora rangja, mint a KISZ-titkáré. Más volt a szerep, más a légkör. A tisztségviselőknek tartalommal kellett megtölteni az új formát. Ki kellett találniuk az új szerepeket. A legnagyobb feladat az volt, hogy meg kellett teremteni az anyagi és szellemi függetlenséget.
Azonban most már nem volt KISZ, eltűnt a korábbi pénzforrás, nem léteztek az addigi szervezeti keretek, nem volt kire támaszkodni. A hallgatók részére nyújtott központi támogatási keret a Főiskola kezelésében maradt, ilyen körülmények között nagy tett volt az önálló hallgatói iroda létrejötte. A Főiskola vezetésével konfrontálódniuk nem kellett Annuséknak, hiszen tudták, hogy a hallgatóknak jogokat kell kapniuk, és a célok közösek. A legfontosabb feladat az iroda kialakítása, a korszerű munkakörülmények megteremtése volt. Számítógépet, faxot kellett szerezni, telefonvonalat bevezettetni. Elindult a hallgatói újság, a TŰ - volt is vita belőle, hogy a lap mennyire tartozik az önkormányzathoz és mennyire szuverén. Ez természetesen a demokrácia minden vitájának és veszekedésének jellegzetességével együtt járt. A fő feladat – a hallgatói képviselők és bizottságok összefogása, azok koordinálása – sikerült: létrejött a tanulmányi bizottság, a szociális bizottság is, amely az ösztöndíjakat osztotta szét. Az Annus Gábor által vezetett HKT, majd 1991-től Hallgatói Önkormányzat, mindent a semmiből épített fel, példa nem állt előtte.

   A második elnök Skultéty Tamás lett, előbb tüntetett, mint tanult, hiszen első évfolyamos korában, szeptemberben mindjárt egy, az akkori kultuszminiszter elleni tüntetés kellős közepén találta magát. Másodéves korában máris megválasztották elnöknek a főigazgató által kiírt összhallgatói szavazással, több mint ezer szavazattal. Ez a tömegbázis nagyon nagy politikai hátteret adott a HÖK-nek. Akkor még sokan megkérdőjelezték a „hökösök” hivatali létét, nagyon sok tanár nem fogadta el, hogy a hallgatók ugyanúgy szavaznak és beleszólnak az őket érdeklő és érintő ügyekbe, mint ők. Az 1991/92-es tanév az alkotás éve volt a HÖK életében. Ekkor írták a ma is használt belső szabályzatokat, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot; elérték, hogy előadásokra ne legyen kötelező bejárni; maximálták az egy félévben kiírható vizsgák számát; szabályozták a nyelvoktatás és a testnevelés kérdését is.

   Az 1992-ban alakult, Kovács József által vezetett HÖK kitűnt harcosságával, és megalkuvást nem tűrve helyezett hangsúlyt az érdekképviseletre, időnként kiélezve ezzel a viszonyt a HÖK és az intézmény között.

   Az 1994/95-ös tanévben az elnöki pozíciót a technika-biológia szakos Fórizs Anikó töltötte be. Az ő érdeme volt a Gólyatábor feltámasztása és a tanszéki terepgyakorlatok támogatási rendszerének intézményspecifikus kidolgozása, mely által a növekvő utazási költségeket a Hallgatói Önkormányzat saját kereteiből egyenlíti ki.

   Az őt követő Telek István elnökségének egy évére rányomták bélyegüket a Bokros-csomag bevezetése körüli viharos események. Tüntetés tüntetést követett előbb itt Szegeden, majd a Parlament előtt, a megszorító intézkedések és a tandíj ellen való tiltakozó hallgatói demonstrációk megszervezése közelebb hozta egymáshoz a különböző intézmények hallgatóit, így törvényszerűen a HÖK-öket is. Telek nagy érdeme, hogy a szegedi demonstrációk leginkább megmozgatott részt vevői a tanárképzős hallgatók voltak, s ez erőt és legitimitást adott a HÖK további működéséhez. Nagy eredmény volt a Gólyabál jelenleg is bevált rendezési módszereinek kidolgozása és annak rangos kulturális eseménnyé tétele.

   A sorrendben következő elnöknek, Jancsák Csabának már más jellegű igényeknek és elvárásoknak kellett megfelelnie. A tüntetések ideje lejárt, politikai megegyezés született a tandíj és költségtérítés bevezetéséről, a hallgatói cél a méltányos díjmegállapítás lett. Központi szerepet kapott a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása, amely az új hallgatói igényekhez alkalmazkodott. Elmondhatjuk, hogy az érdekvédelem e formája a Jancsák vezette HÖK sikerágazata lett, hiszen sikerült kiharcolni a keresztféléves képzés, a szakváltoztatás és a C-szak felvételének bevezetését és a vizsgaismétlési rendszer modernizálását.
Újdonság volt a HÖK szolgáltatói szerepkörben való megjelenése. Ilyen, a valós igényeket kielégítő szolgáltatássá vált a Hallgatói Bolt, a Diákszolgáltató Központ, az olcsó fénymásolási lehetőség megteremtése és a Főiskolások a Szegedi Universitasban Alapítvány közhasznú szervezet létrehozása (1996) a hallgatók alapítványi támogatása céljából. A HÖK vezetése fontos területnek érezte a kultúra és az öntevékeny csoportok támogatását, ennek a kultúrateremtő magatartásnak az eredményei ma is láthatóak (lapok, kötetek, klubok, öntevékeny csoportok stb.). Nagy eredménye az 1996-98 időszak közötti HÖK-nek a Juhász Gyula Napok fesztivál létrehozása, mely a hallgatói önfelmutatás, verseny és szórakozás jól látható területévé vált.

   Döbör András hivatalba lépése (1999) után a kialakult érdekképviseleti és kultúrateremtő hagyományok megőrzése mellett a hallgatói szolgáltatások kiépítése, a kifulladni látszó hallgatói aktivitás felélénkítése és a szegedi integrációban való markáns érdekképviselet volt a cél. Elnöksége alatt került sor a HÖK történetének addigi legnagyobb méretű beruházására, a TÁK felújítására, és klubként való újbóli megnyitására, valamint a Juhász Gyula Napok a legnagyobb, a legnagyobb hallgatói tömeget megmozgató kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Fontos szerepet játszott a HÖK a kreditrendszer kidolgozásában és a HÖK által ellenzett „gyors” bevezetés okozta kezdeti problémák orvosolásában is a tanácsadó rendszer kiépítésével.

   Nagy Zoltán Péter elnöksége kezdetén az elődök által megteremtett hagyományteremtő rendezvények színesebbé tétele mellett a Tamási Áron Klub megtöltése volt a legfontosabb kihívás. Programokkal (csendes ülős koncertek, filmklub, diavetítés, táncház, beszélgetős irodalmi estek, színház) és az órák közötti beszélgetős, csocsózgatós és kávézgatós hallgatókkal van teli a TÁK nap, mint nap. Az érdekképviselet terén pedig a kari Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat felépítésén és kialakításán volt a hangsúly.

   Ament Balázs 2007 májusától lépett a HÖK elnöki pozíciójába, melyet 3. éve tölt be. Nevéhez köthető a Kari HÖK pozíciójának és a Kari hallgatói érdekképviseletnek a megerősítése az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat berkein belül. A Kari Jóléti Bizottság létrehozása pedig sokban segíti a szociális ösztöndíj szétosztását a hallgatók között, illetve a pályázati rendszer működését könnyítette meg a korábbiakhoz viszonyítva. A JuGyu közösségi életének felpezsdítésére a Döbör és Nagy általi előkészületek meghozták a gyümölcsüket, mégpedig a JuGyu Klub elkészülte formájában. A harmadik hallgatói klub megnyitása a Karon belül Ament Balázs elnöklése és Testülete munkájának köszönhető. Az információs és technológiai hálózat (wifi) kiépítése sok hallgató napi problémáinak megoldását segítette elő, s a HÖK iroda felújítása is sokban hozzájárult az eredményesebb munkához, mely mind-mind elősegítette az Önkormányzatiság lényegi kiteljesedését. A korábbi szerkesztőség kibővítésével és az új épületbe való áthelyezésével, sokkal fejlettebb infrastruktúra jött létre, mely magasabb színvonallal, jobb minőséggel tud a hallgatóknak gyakorlati helyet biztosítani.


A JGYTF/JGYPK HÖK elnökei:
Annus Gábor 1988-1991,
Skultéty Tamás 1991-1992,
Kovács József 1992-1993,
Skultéty Tamás 1993-1994,
Fórizs Anikó 1994-1995,
Telek István1995-1996,
Jancsák Csaba 1996-1999,
Döbör András 1999-2002,
Nagy Zoltán Péter 2002-2007,
Ament Balázs 2007-
Ugrás a lap tetejére